Egy friss jelentés szerint az Egyesült Királyság idén 9500 milliomost fog elveszíteni, ami szöges ellentéte a korábbi trendeknek, amikor például London a gazdagok közkedvelt célpontja volt.
A szerző a Makronóm senior elemzője.
A világ vagyonosainak migrációs szándékairól szóló új jelentés szerint az Egyesült Királyság idén 9500 milliomost fog elveszíteni. Ez több mint kétszer annyi, mint ahány vagyonos 2023-ban elhagyja az országot, és ezt csak Kína múlja felül, amely várhatóan 15 200 milliomost veszít el idén – derül ki a Henley Private Wealth Migration Reportból, amelyet a Henley & Partners migrációs tanácsadó cég készített. A harmadik helyen India áll 4300 fővel.
„Miközben a világ a geopolitikai feszültségek, a gazdasági bizonytalanság és a társadalmi felfordulás viharával küzd, a milliomosok rekordszámban szavaznak a lábukkal” – mondta Dominic Volek, a Henley magánügyfelekért felelős csoportvezetője kedden.
A jelentés számai a nettó be- és kilépésekre vonatkoznak, és azt tükrözik, hogy a vagyonosok száma hol növekszik és hol csökken. A Henley kutatási partnere, a New World Wealth a költözési adatok, a befektetési migrációs programok statisztikái és a vagyoniparban tevékenykedő közvetítőkkel készített interjúk alapján becsülte meg a migrációs számokat.
Ezt a mostani becslést akkor adták ki, amikor Nagy-Britanniában alig több mint két hét múlva választások lesznek, ahol az ellenzéki Munkáspárt, amely a gazdagok némi adóemelését szorgalmazza, mintegy 20 pontos előnnyel vezet a kormányzó konzervatívok előtt.
A brit ultragazdag lakosok távozásának legutóbbi fellendülése egy olyan tendencia felgyorsulása, amely a brexit idején kezdődött. A jelentés szerint 2017-től tavalyig az ország 16 500 milliomost veszített el a migráció miatt.
Az elvándorlás fordulatot jelent az ország számára, amely évtizedeken át mágnesként vonzotta az Európából, Ázsiából, Afrikából és a Közel-Keletről érkező gazdag családokat, akik főként Londonba tartottak.
Az előrejelzések szerint idén a költözés mellett döntő milliomosok több mint 7 százaléka az Egyesült Királyságot hagyja ott – derül ki a jelentésből. Ez a „negatív tényezők folyamatos halmozódását” tükrözi, amelyek miatt az ország kevésbé vonzó a gazdagok számára, beleértve a brexitet, az ukrajnai háborúból eredő energiaválságot és az azt követő infláció emelkedését – mondta Hannah White, a londoni Institute for Government vezérigazgatója.
„A nagy vagyont felhalmozó magánszemélyek elvándorlását, amelyet már a gazdasági és politikai környezet is generált, most felgyorsítják a választások előtti politikai döntések” – írta a Henley-jelentést kísérő elemzésében.
A konzervatívok és a munkáspártiak egyaránt ígéretet tettek arra, hogy eltörlik a nem letelepedett rezidensek – az Egyesült Királyságban élő gazdag külföldiek, más néven non-doms – kedvezményes adózását. Keir Starmer munkáspárti vezetőnek további tervei vannak a gazdagok megadóztatására.
A milliomosok első számú célpontja az Egyesült Arab Emírségek, ahová az idén 6700 vagyonos érkezik. A kis öböl menti monarchia Indiából és a tágabb Közel-Keletről származó gazdagok régi kedvence, és az ukrajnai háborút követően orosz milliomosok ezreit is befogadta.
Az előrejelzések szerint idén csak mintegy 1000 vagyonos hagyja el Oroszországot, ami kevesebb mint a fele a tavaly kivándoroltaknak, és jóval kevesebb a 2022-es 8500-hoz képest.
Bár az oroszok beáramlása az Egyesült Arab Emírségekbe az elmúlt évben lelassult, ezt a jelentés szerint részben ellensúlyozta az áttelepülő európaiak és britek nagyobb száma.
Az Emírségek legnagyobb városában, Dubajban élő milliomosok száma 78 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben
– áll a Henley-jelentésben.
A nulla személyi jövedelemadóval, a több kontinens számára kényelmes időzónával és a világszínvonalú repülőtérrel az Egyesült Arab Emírségek komoly erőfeszítéseket tett a gazdagok vonzására. Abu-Dzabi és Dubaj egyaránt kifinomult pénzügyi piacokat hozott létre, hogy globális cégeket és családi vállalkozásokat csábítson a letelepedésre.
Az Egyesült Államok volt a második legnagyobb, 3800 újonnan érkező milliomost fogadó ország, mögötte pedig Szingapúr áll 3500 várható érkezővel.
Az utóbbit követi Kanada, mintegy 3200 fővel.
(Források: Bloomberg; Henley Global)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Freepik
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Hszi Csin-ping először maradt távol egy BRICS-csúcstalálkozótól – ráadásul épp akkor, amikor India látványosan rivaldafénybe került Brazíliában. A kínai elnök távolmaradása nemcsak Peking belső válságaira, hanem a BRICS eróziójára is utalhat, miközben Lula és Modi gesztusai új geopolitikai egyensúly kezdeteit jelezhetik – akár Washington örömére.
A tárgyalások különböző munkacsoportok formájában és magasabb szinteken egyaránt folytatódnak.
Az amerikai elnök erős mondataira érdemes figyelni, mert az üzenet legtöbbször fontosabb, mint a tett.
Johann Wadephul nagyon nem örült a látottaknak.
Oroszország Kína segítségével már most megháromszorozta a 2025-re tervezett dróngyártási volumenét.
Egy szerdai reggelen felszálltam Budapesten a repülőgépre, és tíz órával később már egy olyan városban jártam, amelynek neve alig ismerős az átlag magyar olvasónak, de lakossága nagyobb, mint a Kárpát-medencéé.
Mint kiderült, a régiót hajnalban négy Sahíd csapásmérő drónnal és egy rakétával támadták.
Komoly veszélyre figyelmeztetett az Európai Bizottság elnöke.
